Metasztatikus rák néven ismert
Ennek az a magyarázata, hogy a központi idegrendszer fő sejtes elemei, az idegsejtek neuronok - eltérően más szerveinket felépítő sejtektől - a felnőtt szervezetben már nem osztódnak, nem szaporodnak. Pusztulásuk esetén sem pótlódnak, ezért belőlük daganatok nem, illetve csak kivételesen ritkán indulnak ki.
Valódi idegsejt eredetű daganatok az agyban nagyon ritkán fordulnak elő. Daganatok nem csak a támasztó- és idegsejtekből, hanem az agy- és a gerincvelő, valamint burkaik felépítésében részt vevő és bennük jelenlévő bármilyen más sejtből - így az ereket felépítő sejtekből, fehérvérsejtekből, az agykamrákat bélelő sejtekből stb.
Elmondhatjuk tehát, hogy az agydaganatok túlnyomó többsége nem idegsejt eredetű. Mint minden más szervben, a központi idegrendszer sejtjeiből is képződhetnek jóindulatú benignus és rosszindulatú malignus daganatok egyaránt.
Anatómia Az alábbiakban összefoglaljuk, hogy miként épül fel az agy- és a gerincvelő, milyen az emberi agy és az agyburkok szerkezete, és milyen részei vannak az idegsejteknek.
Az idegrendszer anatómiai felépítése mellett a központi idegrendszer főbb funkcióit is részletesen tárgyaljuk.
Mikor nevezünk egy daganatot jóindulatúnak és mikor van szó rosszindulatú daganatról? Mik az agy- és a gerincdaganatok legjellemzőbb vonásai? Az agydaganatok típusai A központi idegrendszeri daganatok két fő csoportja a koponyaűri agyi és a gerinccsatornabeli gerincvelői daganatok, származásuk szerint pedig az idegszöveti és a nem-idegszövet eredetű daganatok.
Cikkünkben táblázatos formában is felsoroljuk az agydaganatok metasztatikus rák néven ismert típusait, majd részletesen is kitérünk az egyes fajták ismertetésére.
